Szemészeti vizsgálat a fénytörési hibák korrigálására


Fénytörési hibák

Az egészséges (emetróp) szemen áthaladó fénysugarak megtörnek, majd az ideghártyán fókuszálódnak, így látjuk tisztán a szemlélt tárgyat.

Az emetróp szem formája arányban van a szaruhártya görbületével – a szemfelületi rétege arányos a szemgolyó hosszával.

Emetrópia

 Myopia (rövidlátás)

Rövidlátás (Myiopia)Azoknál a személyeknél, akiknél a szemgolyó hossza és a szaruhártya görbülete nagyobb a megszokottnál, a fénysugarak nagyobb mértékben törnek meg, így a szemlélt tárgy képe az ideghártya előtt képződik. Ezek a  személyek távolra nem látnak tisztán és a messzeségben szemlélt tárgyak homályosak.

A kismértékű rövidlátás esetében közelre való látás megőrzött, viszont a nagymértékű rövidlátásnál közelre és távolra is gyengül a látás.

A miópia első tünetei a következők: a személy nem tudja felismerni az embereket az utca túloldalán, a tévéfilmek feliratai elhomályosodnak előtte, járművezetésekor bizonytalan. A rövidlátó iskolás gyermekek csak nagy erőfeszítéssel tudják leolvasni a szöveget a tábláról és ezért náluk könnyen felismerhető a látászavar. Az óvodás korú rövidlátó pedig gyakran túl közel ül a televízió képernyőjéhez.

Hypermetropia (távollátás)

Távollátás (Hypermetropia)

A szemgolyó kisebb, a szaruhártya görbülete is kisebb a normálisnál, ezért a fénysugarak kevésbé törnek meg, így a szemlélt tárgy képe az ideghártya mögött képződik. Ezért homályos a látás.

Munka után, valamint az esti órákban a közeli tárgyak nézésekor, vagy hosszabb olvasást követően fejfájás és szemfáradtság jelentkezik. Ez annak a  következménye, hogy a szem folyamatosan a látás élesítésére törekszik.

A fiataloknál a kismértékű távollátás gyakran kompenzálható a szemlencse alkalmazkodásával. Az évek múlásával a szemlencsének ez a képessége csökken, és a távollátás gondot okoz, leginkább a harminc éven felüli  személyeknél.

Astigmatismus

Asztigmatizmus

Az asztigmatizmus olyan fénytörési hiba, amelynél a szaruhártya görbülete egyenlőtlen és a fénysugaraknak több fókusza van.  Ezért a szemlélt tárgyak homályosak, a kép deformált, vagy a betűk alakja torzul az olvasáskor. Az asztigmatizmus társulhat rövidlátással és távollátással is, így miópiás, hipermetrópiás, vagy vegyes asztigmiát különböztetünk meg.

A rövidlátás, távollátás és az asztigmia a kövekezőképpen korrigálható:

  • szemüveggel
  • kontaktlencsével
  • szemsebészettel – lézeres dioptriacsökkentés és intraokuláris lencse beépítése

 

Presbyopia (időskori távollátás)

Presbyopia - Időskori távollátás

A 45. életév betöltésével csökken a szemlencse rugalmassága és alkalmazkodási képessége, ezért jelentkezik az időskori távollátás.

Ezeknél a személyeknél gyengül közeli látás, ezért megfelelő dioptriájú szférikus lencsével ellátott szemüveget írunk fel. A dioptria attól függ, hogy milyen idős a páciens. A dioptria az életkorral progresszíven növekszik.

Szemüveg segítségével a páciens jól lát közelre munkavégzés, olvasás és írás során.

Szemészeti vizsgálat – fénytörési hibák korrekciója

1. A látásélesség meghatározása

A szemvizsgálat a dioptria ellenőrzésével kezdődik, ami számítógépes keratorefraktométerrel történik. Amennyiben szükséges, a leletet korneális topográfiával egészítjük ki. Ez utóbbi segítségével részletesen feltérképezhető a szaruhártya fénytörőképessége, valamint az esetleges szaruhártya-rendellenességek. A szubjektív dioptria-meghatározáskor a páciens betűt vagy számot olvas (a gyermekek képeket néznek) a látásvizsgáló tábláról, a vizsgáló szférikus  (rövidlátás és távollátás esetén), vagy cilinderes lencsével (az asztigmatizmus esetén) korrigálja a szem fénytörési hibáját, azaz a rövidlátást, távollátást és az asztigmatizmust.

A gyerekeknél és a fiataloknál az alkalmazkodás miatt, illetve a lencse fokozott fénytörőképessége miatt, a vizsgálatot tágított pupillával (cikloplégia) kell végezni. A szembogár tágítása cseppekkel történik, amelyek lebénítják a sugárizmot, így meggátoljuk a lencse alkalmazkodását és pontosan meghatározhatjuk a fénytörési hiba értékét.

2. A szem elülső részének biomikroszkópos vizsgálata

A vizsgálat lehetővé teszi a legapróbb részletek megfigyelését, amelyeket szabad szemmel nem láthatunk.

3. Szemfenék vizsgálat

Akkor a legteljesebb és legmegfelelőbb, ha azt tágított pupillán keresztül végezzük. Megvizsgáljuk az ideghártyát, illetve annak részeit: a látóidegfőt, a sárgafoltot és a véredényeket. Különös jelentősége van a cukorbetegeknél, a magas vérnyomásban szenvedő betegeknél és a rövidlátó személyeknél. Annak érdekében, hogy a szemfenék megbetegedéseit időben felismerjük és minél előbb kezelni tudjuk, a rendszeres ellenőrzés nélkülözhetetlen ezeknél a betegeknél.

4. Szemnyomás mérés

A mérés előtt a szem felszínét cseppekkel érzéstelenítjük. Azután applanációs tonométert támasztunk a szemhez, amely kimutatja a szemnyomás értékét. A normálértékek 10-20 mmHg között vannak.

A fénytörési hibák esetében, a szemüveg felírása során, az átfogó szemvizsgálat keretén belül, kezdeti fázisában bizonyos tünetmentes szembetegségeket is felismerhetünk.

Ezeket a betegségeket páciens nem észleli, viszont nagyon jelentős a korai diagnosztizálásuk és az időben megkezdett gyógyításuk.